ténytár

Selmeczi Gabriella szerint a magánnyugdíj-pénztárak nem csak eltőzsdézték az emberek pénzét, de egyenesen életveszélyes volt a rendszer. A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki biztos szerint, ha a manyupok állampapírba fektettek volna minden pénzt, ma 700 milliárddal több lenne a számlákon. Úgy állította mindezt 2011. augusztus 8-án Selmeczi, hogy semmiféle konkrétummal nem támasztotta alá ezt az összeget. Mi úgy döntöttünk, számolunk helyette is.

Mivel a pontos alapadatokat a kormányzat nem biztosította, ezért a számításunk csak közelítő lehet, de annak pontos. Végeredményként azt kapjuk, hogy a Selmeczi Gabriella biztosan hazudott a pénztárak által termelt veszteségről. Különösen mert az a Ténytár számítása szerint valójában nyereség. A részvényeket is tartalmazó portfoliók eredményekéntközel 400 milliárd forinttal volna több a magánnyugdíjpénztár-tagok számláján, mintha tisztán állampapírban lett volna a befektetésük. 

Részletesebben, tovább: http://tenytar.hu/elemzes/a_nyugdijvagyon_el_nem_tozsdezeserol#ixzz1WXXkkKyE

Egy éve lett köztársasági elnök Schmitt Pál. Az alkotmányozók nehéz feladatot adtak az államfőnek, amikor egyszerre követelték, hogy egy politika-független (a nemzet egységének megtestesítője) és egy óhatatlanul politikai (a demokratikus működés őre) szerepet képviseljen párhuzamosan.

Schmitt Pál ezt egy úgy oldotta meg, hogy nem érdekli a demokratikus működés. Ehelyett a Fidesz program végrehajtásának egyik elemeként határozta meg magát, konkrétan a törvényhozás motorjának. Ennyi lojalitás a kormánypárttal viszont azzal a következménnyel jár, hogy elkerülhetetlenül a kormánypárttal azonosítják, és felelőssé is teszik annak politikájáért. Ez az elnök esetében a népszerűségének visszaesésével jár. Az utóbbi azonban visszahat a nemzet egységére: ha sokan elutasítják a köztársasági elnököt, akkor nem tudja megtestesíteni azt.

Két feladata közül az egyiket eleve nem vállalta, a másik teljesítésében egyelőre bukásra áll.

Részletesebben, tovább>>

A kormány az egymillió új munkahely létrehozása érdekében számos olyan intézkedést kíván foganatosítani, amely a munkavállalók jogait és kedvezményeit csorbítja, és a munkáltatók pozícióját erősíti alkalmazottaikkal szemben. Aki viszont munkanélküli, alacsonyabb, rövidebb ideig tartó segélyre és rosszul fizetett közmunkára számíthat.

Akár munkában van valaki, akár munkanélküli: nehezebb sors vár rá. Kiszolgáltatottabb lesz a munkahelyen, védtelenebb munkanélküliként. Így aztán a munkavállalóknak - a jogaik elvesztése és a munkáltatói visszaélések megkönnyítése ellenére is - egyre inkább kapaszkodniuk kell az állásukba, ez pedig a még fennmaradó jogaik érvényesítését is megnehezíti. 

Részletesen, tovább>>

A Fidesz az ellenzék és egyes kormánypárti politikusok tiltakozása ellenére bizonyos kiemelt esetekben meghosszabbítani kívánja az ún. őrizetbe vétel (a vádemelés előtti fogvatartás) időtartamát a jelenlegi 72 óráról 120 órára. Egyúttal az első 24 órában nem engedné, hogy a fogvatartott személy érdekeit ügyvéd védje a kihallgatások során.

Az európai összevetés azt mutatja, hogy az új magyar szabályozás nem lépne ki az európai normarendszerből a fogvatartási időt vizsgálva, lévén az EU-ban 70,7 óra az átlagos maximum idő, de - különösen kiemelt bűnesetekben - van példa ennél hosszabbra is.

Az ügyvédhez való hozzáférés korlátozására sokkal nagyobb probléma: 20 országban nem, 7-ben pedig lehet korlátozni ezt a jogot. Viszont korlátozásra szinte kizárólag olyan országokban van csak példa, ahol az eljárást egy nyomozó- vagy vizsgálóbíró kíséri végig, aki pártatlan és a gyanúsított jogait is hivatalból védenie kell. A magyar rendszer teljesen más, a hazai ügyészeknek erre nem kell tekintettel lennie. Ily módon ez a szabályozás a legszigorúbb lesz Európában.

Mindkét módosítás komoly visszalépés az állampolgári jogok tekintetében, de a jogi képviselet nélküli kihallgatás különösen elfogadhatatlan. Az EU-n belül szélsőségesen szigorú országok csoportjába fogunk tartozni mindkét jellemző tekintetében. A Fidesz kormány intézkedése a téves ítéletek és az ártatlanul elítéltek számát növelné, amit még az sem igazol, hogy "meg kell szűntetni a politikusbűnözést".

Részletesebben, tovább >>

A Magyary Program célul tűzi ki “A Haza Üdvére és a Köz Szolgálatában” a közigazgatás szervezetének korszerűsítését, feladatainak áttekintését és csökkentését, az eljárás egyszerűsítését és ügyfélbarátabbá tételét, valamint egy stabil közszolgálati életpálya kialakítását. Ha azonban a terv részleteibe tekintünk, láthatjuk, hogy ezekre források nincsenek, sok esetben pedig a korábbi kormányzat által elindított és elvégzett feladatokat vesznek elő újra.

A hangzatos reformjavaslatok mögött gyakran nincs valós program, a terv számos kérdésben csak kutatásokat, módszertani áttekintést és fejlesztést, nem pedig tényleges intézkedést tartalmaz. Mindezek felett a program nem az egész magyar közigazgatásra, hanem annak csak egy részére határoz meg célkitűzéseket, az önkormányzati szféráról majdnem teljes mértékben hallgat.

Részletesebben, tovább>>

A Semmelweis-terv radikális irányváltást hirdet az egészségügyben. Az egészségügy jelenlegi helyzetének általában helytálló elemzésében a problémákért jelentős mértékben az előző kormány politikáját okolja. Mindazonáltal messze nem annyira radikális a szakítás az akkor bevezetett reformokkal, mint ahogyan azt a terv sugallja.

Számos pontban, a teljesítmény-volumen korlátokkal (TVK) kezdve a generikus gyógyszereken keresztül a súlyponti kórházakig a már megkezdett reformok kibontása, továbbfejlesztése a Semmelweis-terv célja. Ezeknek legtöbb részlete még ködös és ezért alig értékelhető, de annyi egyértelmű, hogy van ahol a folytatólagosság mellett nagyobb változás lesz, és van ahol inkább csak kozmetikai beavatkozásra számíthatunk..

Összességében két megállapítást lehet tenni. Az egyik, hogy a fenntartott elemek tekintetében a Semmelweis-terv bölcsen választ, hiszen a korábbi egészségügyi politikának jó elemeit őrzi meg. Ami viszont az átfogó reformelképzelést illeti, az az ígéretekkel ellentétben túl szerény ahhoz, hogy jelentős változást hozzon az ellátás minőségében és kiterjedésében.

Részletesebben, tovább >>

Bár továbbra sem kívánunk a temetkezési vállalkozások piacára belépni, de “nyugodjék békében” sorozatunk egy újabb taggal bővül. A több, mint húsz éve, a demokratikus átalakulás kezdetétől meglévő intézményt, a társadalmi és érdekegyeztetést kell “eltemetnünk”. Ez a rendszer az 1989-es Nemzeti Kerekasztal tárgyalások óta működött, s biztosította, hogy a különböző érdekcsoportok véleménye markánsan megjelenhessen az ország kormányzásában.

Az, hogy a jobboldal nem rajong a társadalmi partnereknek a kormányzásba történő bevonásáért, már az 1998-2002 közötti  I. Orbán-kormány időszakában is láthattuk: akkor a kormányzat felszámolta az 1993-banmegalakított társadalombiztosítási önkormányzatokat, s az Országos Érdekegyeztetési Tanács jogköreit is erősen korlátozta. Ez a folyamat a “fülkeforradalmat” követően - az alkotmányozó többség birtokában - tovább folytatódott.

A II. Orbán kormány a valódi, sok esetben jogilag is kötelező érvényű konzultációkat látványos ám drága, manipulatív, az érintetteknek érdemi beleszólást gyakorlatilag nem biztosító un. nemzeti ésszociális álkonzultációkra cserélte. Ezeknek az nem célja, hogy valódi érdekegyeztetést jelentsenek.

Részletesebben, tovább >>

Lázár Jánost egy év után megerősítette a Fidesz frakcióvezetői pozíciójában. A hódmezővásárhelyi polgármesternek bonyolult éve volt. egy frakció-szövetséget, 263 frakciótagot (a KDNP-vel együtt), 22 frakció-helyettest és számos alkotmánymódosítást kellett levezényelnie. Zökkenőmentes újraválasztása a sikerének tanúbizonysága. Mindazonáltal időnként rezgett a léc Lázár alatt: nem volt kormánypárti politikus, aki ennyi, a személyét érintő botrányba keveredett volna.

A szociális segéllyel állítólag visszaélők "szégyenlistájával" kezdve a méregdrága szolgálati Audin keresztül a vulgár-kapitalista értékrendet tükröző beszéden keresztül folyamatosan borzolta Lázár a kedélyeket. Mindazonáltal a népszerűsége nem csökkent a drámaian - azaz a politikai elit drámai népszerűség-csökkenését meghaladó mértékben - és így nem vált politikailag tarthatatlanná.

Frakcióvezetői koordinációs tevékenysége mellett számos egyéni indítvány szerzőjeként is jeleskedett, Rogán Antal és Kósa Lajos után ő volt a harmadik legaktívabb beadványszerző. Többek között olyan törvények fűződnek nevéhez, mint a három csapás, az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása és a 98%-os visszamenőleges adó.

Részletesebben, tovább >>

Elemzésünk első részében bemutattuk azt a 10 intézkedést illetve tervet, amelyeket a II. Orbán-kormány első évének legpozitívabb, leginkább előremutató részének értékeltünk. Egyúttal ismertettük a kiválasztás kereteit is, úgyhogy aki tudni szeretné, hogy mi alapján választottuk ki az itt kiemelt intézkedéseket, az kattintson ide.

A második részben azt mutatjuk be, hogy mit tartunk a leginkább aggályosnak az Orbán-kormány hatalomra jutása óta.

Részletesebben, tovább>>

Alig hisszük, de egy teljes év telt el a II. Orbán-kormány ciklusából. Mindnyájan túléltük, a kormány éppúgy, mint a polgárok, de mégis hogyan? Az ősz hajszálainkon túl mi nőtt, szaporodott az elmúlt évben, mi lett jobb és mi lett rosszabb? A Ténytár természeténél fogva folyamatosan nyomon követi a kormány tevékenységét és felméri, elemzi valamint értékeli annak részleteit. 

Egy év azonban jó apropó arra, hogy ne csak egyes elemeket, vagy egyes területeket, hanem a kormány egész tevékenységét áttekintsük. A kormány egy évét vizsgáló első írásunkban a szerintünk tíz legjobb intézkedést mutatjuk be.

Részletesebb, tovább>>