ténytár

Figyelembe véve a kormány politikáját érthető, hogy sokan úgy vélik: csak a gyenge független intézmények kedveznek a Fidesznek. A helyzet valójában mégsem ilyen egyszerű: egy erős, de a Fideszhez lojális bírákkal feltöltött Alkotmánybíróság segíthet a jelenlegi kormánypárt hosszútávú érdekeinek és politikájának érvényesítésében, főleg akkor, ha a Fidesz maga egyszer hatalman kívül rekedne.

Ráadásul, több olyan időzített bomba van elrejtve az új alkotmányban, amelynek a végleges kibontására még egy erős Fidesz kormány sem vállalkozhat komolyabb népszerűség-vesztés nélkül. Egy megerősített és a Fideszhez ideológiailag lojális AB viszont ezt a feladatot még évtizedekig el tudja látni.

Az AB tagjainak jogfilozófiai és politikai felfogásai döntő hatással vannak mind az alaptörvény valós tartalmára, mind arra, hogy milyen politikát tud egy adott kormány koncipiálni és végrehajtani. Különösen igaz ez egy olyan alkotmányra, amelyben viszonylag sok a ködös megfogalmazás és rövid (számos kérdést érint anélkül, hogy azokat egyértelműen szabályozná). És különösen igaz ez egy olyan Alkotmánybíróságra, amelyiket a Fidesz saját értelmiségi holdudvarából fog feltölteni.

Ennek tükrében ezért meghatározó kérdés lesz, hogy alkot-e új alkotmánybírói pozíciókat a Fidesz-KDNP, és főleg hogy a kétharmadát kihasználva kit nevez ki ezekbe a pozíciókba.

Részletesebben, tovább >>

Az önkormányzati reformcsomag a konvergencia programban foglaltakkal összhangban az önkormányzati rendszer gyökeres átalakítására tesz javaslatot. A koncepció intézkedéseinek túlnyomó többsége gyökeresen eltér a Fidesz és a kormány egyes minisztereinek eddig elfoglalt álláspontjától. 
A tervezett intézkedések zöme a helyi közösségek autonómiáját gyengíti, s egyben erősíti az állam befolyását a helyi önkormányzatokban. A javaslatok a megyék kiüresítését és a főváros megerősítését, ad abszurdum a kerületi önállóság felszámolását hozhatják magukkal. A pedagógusok állami alkalmazottak lesznek, és munkavégzésük helyét az állam határozza meg, a betegellátás állami feladat lesz, a segélyt is az állam utalja majd - a tervezet szerint.
Az önkormányzatok autonómiáját a helyi adók részbeni elvétele és elköltésük kötelező iránya, a totális törvényes felügyelet, a beruházások engedélyhez kötése és az önkormányzati vagyon államosítása lényegében felszámolja.
Ezen túl, más intézkedések - a korábbi baloldali kormányok javaslataival összhangban - hatékonyabb szolgáltatási egységeket kívánnak létrehozni különböző összevonások révén. 
A javaslatok nagy része erősen vitatható, s kérdéses, hogy összhangban állnak-e a hazánk által is elfogadott európai önkormányzati standardokkal. A jelek arra mutatnak, hogy "önkormányzat" néven az 1990 előtti tanácsrendszer egy “modernizált”, 2.0-ás változatát állítja helyre a kormányzat.

Részletesebben, tovább >>

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot vezető Navracsics Tibor szavaiból világosan kitűnik, hogy a kormányzat tervei között szerepel a járási rendszer (ismételt) kialakítása, amely a jelenlegi kistérségi beosztáson alapulna. Ez a fejlemény meglepte a kérdés iránt érdeklődőket, ugyanis a kistérségi rendszer 2004/2005-ös kialakítása során az új rendszert az ellenzéki párt még a "falurombolás lopakodó eszközének" tekintette.

Mindezekre figyelemmel kiemelt jelentőségű, hogy az Országgyűlés miként alakítja át a kistérségi rendszer felépítését. Az eddig a területen megtett kormányzati lépések nem túl bíztatóak: a folyamatban lévő összevonások csak és kizárólag ellenzéki polgármester által irányított településeket érintenek. Nem állítjuk, hogy ez lenne az átszervezések fő indoka, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy az önkormányzatok terén is domináns pozíciót elfoglaló kormánypártok kizárólag ellenzéki politikusok által vezetett településeket különböztetnek meg - hátrányosan.

Részletesebben, tovább >>

A kormányzat számára a soha nem látott többség megadta a lehetőséget, hogy az oktatási rendszerben jelentkező nemzetközi versenyhátrányunk lefaragásáért tegyen. A kéthamrad számára meg van a lehetőség, hogy a rendszeren belül átalakításokba fogjon, változtasson téves hangsúlyokon és olyan szervezeti, illetve tartalmi újrahangolásokat eszközöljön, amelyek a magyar oktatás jövőképességét növelik vagy legalább megőrzik – az elvonások ellenére.

A nemzetközi szervezetek ajánlásokat fogalmaztak meg a helyzet kezelésére. Ezek - bár nem feltétlen csodaszerek - megfontolásra érdemesek. Az OECD a magyar oktatáspolitika számára megfogalmazott ajánlásait megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kormány politikája a javaslatoknak csak egy területen felel meg. Két további területen bizonytalan a megfelelés, három területen pedig kimondottan ellentétes velük.

Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a kormányváltás eddig nem hozott érdemi változásokat az oktatásban – annak ellenére, hogy azokra szükség lenne. Sőt, ami reform gyanánt végbement, az egyes kisebb pozitív változások ellenére inkább negatív irányba billenti az eredmények mérlegét. Mindazonáltal a probléma nem csak a változások irányvonalának nyomvonala, hanem a nagyobb, átgondolt és előremutató reformok hiánya.

Részletesebben, tovább >>

Az Alkotmánybíróságnak a közszolgák indokolás nélküli felmentését megszüntető döntéseit követően a kormányzat korábbi álláspontjának felülvizsgálatára kényszerült. A törvényjavaslat célja a taláros testület döntésének formális végrehajtása, anélkül, hogy a politikai lojalitást központi értéknek tekintő új közszolgálati rendszeren változtatni kellene.

Ennek érdekében olyan új, bizonytalan jogi fogalmakra építő felmentési okokat határoz meg a módosítás, amelyek továbbra is széles körben teszik lehetővé a munkáltatói jogkör gyakorlójának a számára “nem kívánatos” személyek gyors eltávolítását. Előremutató elem, hogy bár nem állítják vissza a kötelező pályázati rendszert, de legalább rendezik a pályázatok lebonyolításának körülményeit. Az is egy fontos pozitív változás, hogy a csoportos létszámcsökkentések esetén hosszabb az egyeztetési és bejelentési időszak. Az új rendelkezések azonban a bírósági eljárások helyett az államigazgatáson belüli döntőbizottság felállításával és egyeztetési rendszerének kialakításával próbálják csökkenteni a független igazságszolgáltatás előtt lezajló perek számát.

Részletesebben, tovább >>

A Matolcsy György által ismertetett konvergencia programban a jobboldali kormányzat egyrészt az átlagos keresetű állampolgárokat érintő juttatások fájdalmas megvágásával, másrészt a korábbi kormányzat strukturális reformterveinek leporolásával kívánja kezelni az államháztartási hiányból fakadó problémákat.

A középső és felső középosztályt társadalmi bázisának tekintő Fidesz-KDNP számára a jobbmódú rétegeknek nyújtott kedvezmények megcsonkítása tabu, így kénytelen az átlagos keresetűeket oltalmazó szociális védőhálóhoz hozzányúlni. Az adócsökkentés révén kieső bevételek miatt a kiadásokat is csökkenteni kényszerül.

A program újonnan bejelentett 12 legfontosabb és legnagyobb hatású elemei közül csak kettő van, amelyik a Fidesz korábbi programjaiban, vagy kommunikációjában fellelhető. Ilyen: az "érdemes" szegények, és a magasabb jövedelmi családok támogatása.
Az többi tíz programpont elemeit a Fidesz vagy élesen kritizálta ellenzékben, vagy programjában gyökeresen ellentétes javaslatot fogalmazott meg, vagy egyszerűen nem beszélt róluk.  Ezek, többek között: gyógyszerkassza csökkentése, nyugdíjkorhatár felülvizsgálata, álláskeresési segély megszüntetése, közösségi közlekedés átalakítása, felsőoktatás átalakítása, vagy az önkormányzatok reformja (amelyet 2004-05 óta támad).

Részletesebben, tovább >>

Az otthonszülés egy már-már vallási hevületet kiváltó vitává fajult, amelyben eltűntek az árnyalatok, a józanság és a kompromisszumok lehetősége. Ha valaki aprólékosan végigrágná magán ennek történelmén és részletein, akkor talán meg tudná állapítani, hogy ki mennyire hibás ennek az áldatlan helyzetnek a kialakulásáért. Minket azonban nem ez érdekelt, és szeretnénk elkerülni, hogy a vallásháború közepébe kerüljünk. 
Összehasonlítjva a magyar szabályozást a nemzetközivel megállapítható, hogy nem különleges a magyar helyzet - és az újonnan elfogadott szabályozás előtt sem volt az. Az otthonszülés jellemzően nem egy részletesen szabályozott terület. Európa országainak többségében a biztosítók saját döntése, hogy finanszírozzák-e az otthonszülést, és több olyan országot is találunk - köztünk hazánkat - ahol egyáltalán nem. Vannak olyan országok ahol a biztonság a legfontosabb tényező a szabályozás esetén, míg mások ezzel csak minimálisan foglalkoznak. Az otthonszüléshez szükséges képesítések hazánkban az EU-s átlagnak felelnek meg. 
Egyetlen markáns eltérés: a téma nagyfokú hazai átpolitizáltsága. Ez egyfelől a befolyásos orvos-lobbinak, másfelől pedig az „otthonszülés”-lobbi igencsak erőteljes kommunikációjának köszönhető.

Részletesebben, tovább >>

Az adatok alapján nem helytálló a Széll Kálmán terv azon felvetése, amely szerint túlképzés van a magyar oktatásban. A jelenlegi hosszú tankötelezettség mellett is csak átlagos az iskoláztatás valódi időtartama, miközben a munkaerő-piac a szokásosnál is jobban jutalmazza a magasabban képzetteket. A 15 éves korban az iskolarendszerből kikerülők esélytelen iskolaelhagyókká válnak, akikkel innentől a szociális rendszer és az igazságszolgáltatás foglalkozik majd. Ugyanakkor a javaslat az igazán fontos kérdésekkel, mint amilyen az általános iskola megerősítése, vagy a felnőttképzés fejlesztése - nem foglalkozik.

A Széll Kálmán terv kevés konkrét részének egyike nagy izgalmat váltott ki a szakmában és a szélesebb közvéleményben. „Észbontó ötlet, Taigetosz, gyalázat, elfogadhatatlan, katasztrófa” – ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illették a hozzáértők azt a javaslatot, amely a tankötelezettség 15 évre való leszállítását tartalmazza.

Részletesebben, tovább >>>

Mára valamennyi demokratikus állam elismeri a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogát. Annak a lehetőségét, hogy az egyes települések lakói az őket érintő kérdésekben szabadon, a központi hatalomtól függetlenül hozhassanak döntéseket. Az Európa Tanács keretében, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában ezzel összhangban határozták meg az önkormányzáshoz való jog európai standardjait. A közös európai keretek között azonban számos különféle megoldás alakult ki a helyi önkormányzatok alkotmányos jogállása, feladatai és rendszerük felépítése tekintetében.

Magyarország ezeket a modelleket vegyítve egy sajátos szabályozást alakított ki, a helyi önkormányzatoknak Európában egyedülálló - sokak szerint eltúlzott - önállóságot biztosított.

A helyi önkormányzatok főbb európai modelljeit számos szempont alapján csoportosíthatjuk. Ezek közül mi most három főbb elemet vizsgálunk. Elsőként  az alkotmányos jogállásukat tekintjük át. Másodikként az általuk ellátott feladatok körét vizsgáljuk meg, végül a helyi önkormányzatok térszerkezetének rendszerére vetünk rövid pillantást. Az elemzés nem öncélú: a különféle modellekhez kapcsolódóan megvizsgáljuk a hazai szabályozást is.

Részletesebben, tovább > > >

A kormánypárti többség képviselői által benyújtott törvényjavaslat jelentősen korlátozná a dohányzást közterületen, a munkahelyen, a szórakozóhelyeken, éttermekben és a bárokban. A törvényjavaslat a korábbi - az első Orbán-kormány időszaka alatt elfogadott, azóta több alkalommal szigorított - szabályozás irányvonalát folytatja és erősítené.

A javaslatot az Jobbik, és az MSZP, illetve a szocialisták módosításainak lényegével meglepően egyetértve a KDNP is támadja. Az LMP egyet ért vele.

A szabályozás nem példa nélküli: az Egyesült Királyság és Írország sikeres, és más országok által is átvett megoldását tekinti mintának. Nagyban épít a minták sikereire és egészségügyi, valamint gazdasági okokból indokolt és megalapozott.

Részletesebben, tovább >>>