ténytár

Egyes országoknak sok olyan állampolgára van, akik a határain túl élnek. Ezen országok különböző megoldásokat dolgoztak ki arra, hogy a ezek a polgárok is részt vehessenek a választásokon. A vizsgált 15 ország túlnyomó többségben olyan módszereket alkalmaznak, amelyek valós, arányos, azonban minimális - sok esetben szimbolikus - beleszólás tesznek lehetővé a politikai határokon kívül élőknek.

Ám néhány kelet-európai országban ezek a megoldások nem egy esetben azért születtek, hogy - jellemzően az aktuális kormányzó pártok érdekeinek megfelelően - befolyásolhassák a választás eredményét, vagy - az EU-ban szalonképesnek nem nevezhető módon - próbálják meg történelmi sérelmeiket rendezni.

Az általunk vizsgált európai országok közül - Romániát leszámítva - csak nem EU tag országok vezettek be olyan szabályozást, ahol az államhoz nem kötődők is érdemben beleszólhatnak a választásba. Bár még bizonytalan, hogy kapnak-e, s ha igen milyen formában kapnak szavazati jogot a határon túli magyarok, azonban könnyen elképzelhető, hogy Magyarország is ezen országok köréhez fog tartozni.

Részletesebben, tovább >>

A rendszerváltozást követő hazai sportpolitikában és sportigazgatásban egyetlen dolog volt állandó: a folyamatos változás és irányváltás. Ez fokozottan igaz az elmúlt év sporttal kapcsolatos fejleményeire is: a “sportoló nemzet” vízióját úgy értelmezte újra a kormányzat, hogy azt a “sportot néző és azért rajongó” nép és a “sikeres élsport” világának tekinti. Ez ellentétes azzal a megközelítéssel, amely szerint a “sportoló nemzet” az “egészséges nemzet” alapja, viszont sok tekintetben emlékeztet a korábbi évtizedek sporttal kapcsolatos gondolkodására.

Részletesen, tovább >>

Mostanában elég sokat hallhatunk, olvashatunk arról, hogy a friss törvényi változások nyomán már a jogállamnak, vagy akár a demokráciánknak is befellegzett. Elég nagy a káosz a témában, igyekszünk tehát rendet tenni. Az alapokkal kezdjük, és oda lyukadunk ki, hogy a jogállamnak bizony sajnos lényegében vége van.